1. A földet a gabona magvak elvetése előtt fel kell szántani.
2. A vetés úgy történt régen, hogy a magvető a vállára akasztott kendőből szórta a magot. Ma már gépiesítették ezt is.
3. Az aratás: Kezdetekben a gabona levágása főleg sarlóval történt, ami szaporátlan munka volt.
4. A gabonát ezután kévébe kötötték. A kévébe kötött és csomókba rakott gabonát kepének nevezték.
5. Az aratás után a behordott gabonacsomókat nagy csűrökben tárolták, vagy a szabad ég alatt asztagokban tartották. Vigyázni kellett, hogy be ne ázzon, el ne vesszen a termés.
6. A cséplés (vagy nyomtatás) novemberben kezdődött és a hidegebb őszi és téli hónapokban folyt. A képen cséplés látható, a nyomtatás pedig a gabonaszemek állatokkal való kitapostatása. A kicsépelt gabonát nagyméretű hombárokban és vermekben helyezték el.
7. A cséplés után a szelelés következik, mely elválasztja egymástól a használhatatlan és hasznos részeket. Elválik, hogy mi megy a komposztba, mi a jószágnak, mi marad az embernek.
8. Eztán következik az őrlés. A búza őrlésére sok féle eszköz van. Pl. Kézi malom, szélmalom, vízimalom, stb.
9. Ezután következik a szitálás.
10. Lett lisztünk és egy kis daránk. Most már összekeverhetjük a hozzávalókat, és süthetjük a kenyeret.
Sok oktató és ismeretterjesztő játék itt: www.okosjatek.hu
Lélegeznek
Táplálkoznak
Szaporodnak
Növekednek
Meghalnak
Európában a tél általában hideg, a nyár pedig meleg. A fák csak a meleg időszakban, tehát tavasztól őszig nőnek, télen pedig pihennek. A következő évben újra kezdődik a növekedés. Így a fa minden évben egy gyűrűvel bővül, melyet évgyűrűnek nevezünk. A kivágott fatörzsön könnyen megszámolhatjuk az évgyűrűket, és máris tudjuk, hogy hány éves a fa.